Mitől alakul ki az ínyvérzés?

 

A népesség közel ötöde tapasztalja magán, de csak kevesen fordulnak orvoshoz az ínyvérzés miatt. Holott kezeléssel nem csak a fogvesztés, de az egész szervezetet érintő betegségek is megelőzhetők. 

 

 

 

Meglepő módon, az ínyünknek elég nagyjából 36 óra ahhoz, hogy egészségesből beteggé váljon. Ha tehát másfél napig nem mosunk fogat, azzal máris azt kockáztatjuk, hogy hamarosan elkezd vérezni az ínyünk, megduzzad, rózsaszín helyett pedig élénk pirossá válik. A fog- és szájápolás az egyik legegyszerűbb dolog, amit az egészségünkért megtehetünk. A napi kétszeri fogmosás a minimum, de érdemes szájvizet is használni, valamint fogselyemmel rendszeresen kitisztítani a fogak közötti területet is.

 

 

A megfelelően összeállított, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, főként gyümölcsökből és zöldségekből álló étrend elengedhetetlen az egészséges ínyhez - ez a terület ugyanis az egyik első, melyen megtapasztalhatjuk az egészségtelen táplálkozás hátrányait. Az ínyvérzés egyik kiváltó oka ugyanis a vitaminhiány.

 

 

A felmérések szerint a dohányosok sokkal fogékonyabbak az ínybetegségekre, mert a cigarettában lévő méreganyagok pusztító hatással vannak az ínyre. A dohányzás hatására az íny megvastagodhat, megnagyobbodhat, és a tápanyagok sem jutnak el hozzá megfelelő módon. A vérző ínnyel a bakteriális fertőzések is együtt járnak, melyek a fekélyessé váló ínyt még erőteljesebben érinthetik, ráadásul a véráramba bekerülve az egész szervezet egészségét veszélyeztetik.

 

 

Bizonyos vitaminok, például a C-és a K-vitamin hiánya is lehet az ínyvérzés oka.

 

 

Ha a családunkban már előfordult ínybetegség (és ez minden harmadik emberre jellemző), akkor a szokásosnál is jobban kell koncentrálnunk arra, hogy a ínyünk egészségét megőrizzük.

 

 

Máj-, vese- artériás- vagy hajszálér-problémák, cukorbetegség vagy szívproblémák miatt is kialakulhat ínyvérzés.

 

 

Néhány gyógyszer mellékhatásai között találjuk az íny megnagyobbodását, megvastagodását vagy éppen a nyáltermelődés csökkenését. Ezek mind hozzájárulhatnak a kórokozók elszaporodásához és az ínybetegségek kialakulásához. Mindenképpen olvassuk el a szedett gyógyszerek tájékoztatóját, és ha egyébként is hajlamosabbak vagyunk az ínybetegségekre, egyeztessünk az orvosunkkal, hátha a gyógyszerváltás megoldás lehet.

 

 

Meglepő módon, ha a fogaink nem szabályosan állnak, és a harapásunk túl mély vagy éppen magas, akkor valószínűbb, hogy előbb-utóbb ínybetegség is kialakul nálunk. A fogakra irányuló aránytalan nyomás az ínyt is érinti, így az fogékonyabb lesz a bakteriális fertőzésekre.

 

 

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a tartós, visszatérő ínygyulladással nem csak a fogvesztés kockázata nő, de olyan betegségeké is, mint a demencia, a szívbetegségek, az ízületi problémák vagy a merevedési zavarok. A szakember szerint a megoldás alapja a szájhigiénia, amely minimum napi kétszeri alapos, legalább két percig tartó fogmosásból, valamint a fogközök tisztításából áll. A fogorvos pedig akár orvosi megoldásokkal is megfékezheti a már kialakult gyulladást és annak esetleges súlyos következményeit.